Afrika nyelvcsaládjainak és nyelvi jellegzetességeinek megismerése

Podcast forgatókönyv

Ben: Üdvözlünk újra „A nyelvek története” című műsorban. Én Ben vagyok, itt velem Clara. Legutóbb India nyelvi mozaikjában kalandoztunk. Ma egy kicsit távolítunk, és egy egész kontinenst veszünk célba: Afrikát. Ha a nyelvi sokszínűségre gondolunk, Afrika egy teljesen más liga, körülbelül 2000 különböző nyelvvel. Clara, hol is kezdjük el feldolgozni ezt a hatalmas számot?

Clara: Szia, Ben! Elképesztő szám, nem igaz? Ez az összes emberi nyelv közel egyharmadát jelenti egyetlen kontinensen. A megértés kulcsa az, hogy ne országokban, hanem nagyobb, történelmi léptékben gondolkodjunk. A nyelvészek ezt a hihetetlen változatosságot négy hatalmas „szupercsaládba” sorolják. Olyan ez, mintha egy könyvtárban nem az egyes könyveket néznénk, hanem először azt, hogy melyik óriási polcra tartoznak.

Ben: Négy szupercsalád. Oké, bontsuk ezt ki. Melyek ezek?

Clara: A messze legnagyobb a niger-kongói, amely a Szaharától délre fekvő Afrika nagy részét lefedi. Ide tartozik a hatalmas bantu alcsoport, amiről talán már hallottál – olyan nyelvek tartoznak ide, mint a szuahéli, a zulu és a xhosza. Aztán ott van az afroázsiai, amely Észak-Afrikában és Afrika szarván dominál. Ebbe a családba olyan jelentős nyelvek tartoznak, mint az arab, a hausza és az amhara. A másik kettő a nílus-szaharai, egy összetett és vitatott csoport Közép- és Kelet-Afrika egyes részein, és végül a legkisebb család, a koiszan, Dél-Afrikában, amely egy nagyon különleges jellegzetességéről híres, amire később még kitérünk.

Ben: Ez egy remek keretrendszer. De vajon létezik-e ebben a sokszínűségben egy közös kulturális eszme, ami összeköti az embereket ezeken a nyelvcsaládokon át? Hallottam már az „ubuntu” szót.

Clara: Annyira örülök, hogy ezt felhoztad. Az ubuntu egy gyönyörű filozófia, amely a niger-kongói család bantu nyelveiből származik, és tökéletes kulturális belépő. Gyakran úgy fordítják: „Azért vagyok, mert mi vagyunk.” Ez a közös emberség és összekapcsolódás mélységes eszméje. És ez a bölcsesség visszaköszön az egész kontinens közmondásaiban, mint például a szuahéli mondásban: „Haraka haraka haina baraka”, ami azt jelenti: „A sietségnek nincs áldása” – vagy ahogy mi mondanánk: „Jó munkához idő kell.” Ez egy olyan közös értékrendszert mutat, amely túlmutat az egyes nyelveken.

Ben: „Azért vagyok, mert mi vagyunk.” Ez nagyon erőteljes. Nos, ezekben a hatalmas nyelvcsaládokban melyek azok a fő nyelvek, amelyeket az emberek a különböző régiók közötti kommunikációra használnak, az úgynevezett lingua francák?

Clara: Pontosan. Bár több ezer helyi nyelv létezik, néhány óriás hídként funkcionál. Ha szeretnél elkezdeni tanulni egy afrikai nyelvet, a szuahéli a legjobb választás. Ez egy bantu nyelv, amelyet akár 150-200 millió ember is beszél Kelet-Afrikában. Nyelvtana tisztán bantu, de szókincse tele van arab jövevényszavakkal, ami az évszázados kereskedelmet tükrözi.

Ben: Oké, tehát Kelet-Afrikában a szuahéli. És máshol mi a helyzet?

Clara: Észak-Afrikában az uralkodó erő az arab, amelyet jóval több mint százmillióan beszélnek olyan országokban, mint Egyiptom, Marokkó és Szudán. Nyugat-Afrikában a hausza a főszereplő. Ez a Száhel-övezet kulcsfontosságú kereskedelmi nyelve, amely összeköti az embereket Észak-Nigériában, Nigerben és azon túl is. Valójában Nigéria maga is egy lenyűgöző esettanulmány – több mint 500 különböző nyelv otthona, így az angolt egyszerűen azért választották hivatalos nyelvnek, hogy semleges hídként szolgáljon.

Ben: 500 nyelv egyetlen országban... ez elképesztő. Említetted, hogy Afrika néhány igazán egyedi nyelvi jellegzetességnek ad otthont. Térjünk rá a részletekre. Mitől olyan különlegesek ezek a nyelvek?

Clara: Nos, kezdjük az írással. Míg a legtöbb afrikai nyelv ma a latin ábécét használja, Etiópia egyedi. Fő nyelvei, mint például az amhara, az ősi ge'ez írást használják. Ez nem olyan ábécé, mint a miénk, hanem egy abugida, ahol minden karakter egy mássalhangzó-magánhangzó párt jelöl. Vizuálisan lenyűgöző, és több mint egy évezrede használják.

Ben: Tehát egy teljesen más írásmód. És mi a helyzet a nyelvek hangzásával?

Clara: Itt kezd igazán érdekessé válni a dolog. Az afrikai nyelvek túlnyomó többsége tonális. Ez azt jelenti, hogy a használt hangmagasság teljesen megváltoztathatja egy szó jelentését. A joruba nyelvben például ugyanazok a szótagok magas, közepes vagy mély hangon kiejtve három teljesen különböző dolgot jelenthetnek. Nem csak beszélsz, hanem énekled a jelentést.

Ben: El tudom képzelni, hogy ez mekkora kihívást jelenthet egy angol anyanyelvű tanulónak!

Clara: Az is! És hihetetlen újításokhoz vezet, mint például a híres nyugat- és közép-afrikai „beszélő dobok”. A dobosok nem csak egy ritmust játszanak, hanem a beszéd hangmagasságát és ritmusát utánozzák, hogy összetett üzeneteket küldjenek nagy távolságokra. Ez egy közvetlen, kimondott üzenet, csak éppen hangszálak nélkül.

Ben: Ez észbontó. De úgy érzem, a leghíresebb jellegzetességet a végére tartogatod... a csettintéseket.

Clara: Hát persze! A csettintő mássalhangzók. Ezek a dél-afrikai koiszan nyelvek jellegzetességei. Ezek valódi mássalhangzók a nyelvben, nem csak olyan hangok, amiket akkor adunk ki, ha csendre intünk vagy rosszallásunkat fejezzük ki. Talán hallottad őket „Az istenek a fejükre estek” című filmben. Ezeket a csettintéseket később néhány bantu nyelv is átvette, leginkább a xhosza és a zulu Dél-Afrikában.

Ben: És nem fűződik ide egy híres kapcsolódás is?

Clara: Dehogynem. Nelson Mandela anyanyelve a xhosza volt. Az „X” a xhosza szóban nem egy „iksz” hang, hanem egyike ezeknek a csettintő mássalhangzóknak. Népének neve ezzel az egyedi hanggal kezdődik. Ha szeretnéd hallani működés közben, nagyon ajánlom, hogy keress rá a legendás énekesnőre, Miriam Makebára és a híres „Click Song”-jára. Tökéletes, gyönyörű bevezető ehhez a hangzáshoz.

Ben: A linket mindenképpen betesszük a műsor jegyzeteibe. Tehát az ubuntu filozófiájától a beszélő dobokon át a csettintő mássalhangzókig, egyértelmű, hogy csak a felszínt kapargatjuk.

Clara: Teljesen. Még nem is érintettük az olyan gyarmati nyelvek szerepét, mint a francia és a portugál, amelyek sok nemzetben még mindig hivatalos nyelvként szolgálnak. Afrika nyelvi tájképe az emberi történelem, a migráció és a kreativitás élő könyvtára.

Ben: Ez nem csupán nyelvek gyűjteménye, hanem az emberi kifejezés szimfóniája. Clara, köszönjük, hogy végigvezettél minket a hangok ezen hihetetlen kontinensén.

Clara: Örömömre szolgált, Ben. A kommunikációnak egy egész világa létezik, és oly sok minden Afrikából indult.