| Főnév |
szubstantívum |
Személyeket, helyeket, dolgokat, eseményeket, fogalmakat vagy ötleteket jelöl. |
ház, kutya, öröm, város |
| Melléknév |
adjektívum |
A főnevek tulajdonságait, minőségét vagy állapotát írja le. |
gyors, szép, magas, hideg |
| Ige |
verbum |
Cselekvést, történést vagy állapotot fejez ki, és általában időben változik. |
fut, eszik, gondolkodik, van |
| Határozó |
adverbium |
Az igéket, mellékneveket vagy más határozókat módosít, és információt ad a mód, hely, idő vagy ok tekintetében. |
gyorsan, itt, ma, ezért |
| Névelő |
artikulum |
A főnevek előtt áll, és meghatározott vagy meghatározatlan jellegüket mutatja. |
a, az (határozott), egy (határozatlan) |
| Személyes névmás |
pronomen personale |
Személyeket vagy dolgokat helyettesít a mondatban. |
én, te, ő, mi, ti, ők |
| Birtokos névmás |
pronomen possessivum |
Tulajdonviszonyt fejez ki. |
enyém, tiéd, övé, miénk, tiétek, övék. |
| Mutató névmás |
pronomen demonstrativum |
A tárgyak vagy személyek pozícióját vagy távolságát jelöli. |
ez, az, emez, amaz |
| Kérdő névmás |
pronomen interrogativum |
Kérdésekben használt névmások, amelyek információt kérnek. |
ki, mi, melyik, hány |
| Kötőszó |
konjunkció |
Két vagy több szó, kifejezés vagy mondat között teremt kapcsolatot. |
és, vagy, de, mert, hogy |
| Előljáró |
prepozíció |
A szókapcsolatokban lévő szavak között teremt viszonyt. Általában főnevek, névmások vagy szószerkezetek előtt állnak. Például: a, alatt, között, mellett, szerint. |
a, alatt, között, mellett, szerint |
| Közszó |
interjekció |
Érzelmeket, érzéseket vagy reakciókat fejez ki, és gyakran önálló mondatként használják. |
jaj, ó, húha, na |
